Az ökolábnyom bár meglehetősen új fogalom (alig 20 éves) mégis egyre inkább használatos. A globális felmelegedés, a klímakatasztrófa előtérbe kerülésével, a környezetgazdaság térnyerésével, egyre többet találkozhatunk az ökolábnyom fkifejezéssel.

Mi az ökolábnyom?

Az ökolábnyom egy mértékegység, mely lehetővé teszi, hogy megállapíthassuk egy személy, egy emberi közösség, egy vállalat erőforrás  és hulladékkibocsátási, feldolgozási szükségletét, termékeny földterületre mérten.

Egyszerűbben:

Mekkora területre van szükség adott személy, közösség, vállalat önfentartásához és a keletkezett hulladék elnyeléséhez.

Ökoszótár

Biogáz Szénhidrát-, illetve cellulóz tartalmú, valamint fehérjéket és zsírokat tartalmazó szerves hulladékok anaerob szervezetek hatására. mezofil hõmérsékleten (30-40 °C) végbemenõ bomlásának (biodegradáció, rothadás, erjedés) gáznemû, rendszerint éghetõ terméke, amely ammónia, kén-hidrogén, szén-monoxid és szén-dioxid mellett legnagyobbrészt metánból áll.

Biomassza A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok.

CHP A CHP rendszerek a logikusan is egymáshoz kapcsolható tevékenységeket összepárosítják. Jellemzõen fűtőanyag elégetésével keletkezett gőzturbinákra vezetik, villamos áramot termelnek, majd a megmaradó hőt hőcserélőkön keresztül fűtési célra is felhasználják.

CNG Cseppfolyós földgáz.

Égéshő Az égéshő (régebbi nevén égésmeleg) az a fajlagos hőmennyiség, ami egy kilogramm tüzelőanyagból összesen felszabadul, ha az égéstermékeket a kiindulási hőmérsékletre hűtjük vissza.

EMAS Az Eco-Management and Audit Scheme (EMAS) egy önkéntes Európai Uniós szerv, ami elismeri azokat a szervezeteket, amelyek rendszeresen javítják a környezetvédelmi teljesítményüket. Az EMAS-regisztrált szervezetek együttműködnek a törvényes szabályozással, környezetmenedzselő rendszerük van és saját kiadványok vagy más, különálló felek által elismert környezeti nyilatkozatok útján közzéteszik a teljesítményüket. Megkülönböztető jelzésük az EMAS logó, ami garantálja a magukról adott információ megbízhatóságát.

Energia Az energia általános értelemben a változtatásra való képességet, a fizikában a munkavégző képességet jelöli. Egy bizonyos állapotú fizikai rendszer energiája azzal a munka-mennyiséggel (W) adható meg, amellyel valamilyen kezdeti állapotból ebbe az állapotba hozható. A kezdeti állapotot referencia állapotnak, vagy referenciaszintnek hívjuk.

Energiafejlesztés Az emberiségnek szüksége van energiára a létfenntartáshoz, aminek biztosítása az energiafejlesztés feladata. Az energiafejlesztés nemcsak a minél több energia megtermelését, hanem a felhasználás ésszerűsítését, a takarékoskodást is jelenti, az élhető környezet megőrzése érdekében.

ERBE Az ERBE 1950 januárjában kezdte meg működését, tevékenységi köre az alapítólevél szerint kiterjedt az erőművek megbízás alapján történő beruházására, erőművi berendezések és anyagok minőségellenőrzésére, az ezekkel összefüggő szakértői feladatok ellátására, az erőművi beruházások során szükségessé váló szolgáltatási, javítási és anyagértékesítési tevékenységre, továbbá a technológiai szerelési munkálatokban való közreműködésre, valamint az erőművi berendezések üzembehelyezésére.

Etanol Az etanol (etil-alkohol, borszesz) (C2H5)OH színtelen, jellegzetes szagú és ízű, kék lánggal égő folyadék. Az etanol kémiailag az alkoholok közé tartozik, azonban alkohol névvel a köznapi életben leggyakrabban az etanolt illetjük. A második világháború hírhedt V2 rakétáinak is ez volt az egyik üzemanyag komponense. Az etanol a természetben tisztán sosem fordul elő, mindig híg vizes oldatában található. Így fordul elő a szeszes italokban is, melyek az etanol legismertebb felhasználási területe is egyben.

Fosszilis tüzelőanyag A fosszilis tüzelőanyagok alatt a bányászott szenet, ként és aszénhidrogéneket – kőolajat vagy földgázt – értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai. Ezek elégetése gőzt fejleszt, ami egy turbinát hajt meg, ami egy hozzákapcsolt generátor útján elektromosságot fejleszt.

Földgáz A földgáz amely tiszta formájában színtelen, szagtalan és átlátszó gáz, fosszilis tüzelőanyag. A földgáz néhány métertől több mint 5000 méteres mélységben taláható, nyomása némely esetben meghaladja a 300 bart, hőmérséklete pedig a 180 °C-ot, függően a lelőhely mélységétől. A földgáz szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye. A földgáz legnagyobb részt metánt tartalmaz, de alkotórésze lehet az etán, a propán, a bután és a pentán is.

Fűtőérték tüzelőanyag fűtőértéke az a hőmennyiség, ami 1 kg tüzelőanyagból kinyerhető olyankor, ha a füstgázzal együtt távozó víz gőz halmazállapotban hagyja el a berendezést. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égéshőjéből kivonjuk a gőzként távozó vízmennyiség párolgáshőjét. A fűtőérték tipikus mértékegységei szilárd anyagoknál kJ/kg, MJ/kg, gáznemű anyagoknál kJ/Nm3.

Geotermikus energia A Geotermikus energia a Föld kőzetlemezeinek természetes mozgásából származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hõmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában viszont nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi.

HDR A technológia lényege, hogy egy közeli folyóból/tóból vizet szivattyúznak ki, megtisztítják, és nagynyomású szivattyúval a mélybe juttatják. Ott a forró kőzeteken elpárolog, és nagy nyomású gőzként tér vissza a felszínre, ahol turbinát forgat meg, és a turbinához tartozó generátoron keresztül áramot termel. A kihűlt vizet visszanyomják a mélybe.

Forrás:

Wikipédia

klímaváltozás – Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) 2003. július 2-án jelentést tett közzé, mely szerint »az átlaghőmérséklet további növekedése mellett, a klímaváltozás következtében nőhet az extrém időjárási események száma és intenzitása«. A világszerte több ezer kutató részvételével működő Klímaváltozási Kormányközi Bizottság (IPCC) első, 1990-ben kiadott jelentéséhez képest a mára feldolgozott adatok szerint a helyzet lényegesen drámaibb. A globális felmelegedés jelentősen gyorsulni látszik: az elmúlt 100 évben mintegy 0,6 Celsius fokkal nőtt a földi légkör átlaghőmérséklete, az északi féltekén azonban ebből 0,15 fok az utolsó évtizedre esik! Ugyanitt az utóbbi 40 évben 10 százalékkal csökkent a hótakaró felülete. A légkörben az üvegházhatásért felelős gázok közül a szén-dioxid mennyisége 150 év alatt 31%-kal, a metáné 151%-kal nőtt. Számos európai országban sorra dőlnek évszázados hőmérsékleti rekordok; Ázsiát özönvíz és 50 fok feletti hőség egyaránt sújtja; világszerte kiugróan magas a pusztító viharok száma. Magyarországon a világátlagnál gyorsabban, 0,68 fokkal (a nyári félévben több mint egy fokkal!) emelkedett a középhőmérséklet az elmúlt 100 évben: ötven éve nem tapasztalt szárazság sújtja a mezőgazdaságot – készül a »Nemzeti Aszálystratégia«.

Forrás:

http://www.enc.hu/1enciklopedia/aktualis/klimavalt.htm

Összeállította: Bán LászlóUtolsó frissítés: 2003. október 29.ˆ 2003. MTA

Lignit A lignit vagy barna kőszén a fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, fekete- és barna kőszén, lignit) közé tartozik. Fűtőértéke 10–20 MJ/kg közötti. A lignit felhasználása nagyon hasonlít a szénéhez. A legnagyobb különbség az, hogy a lignit esetében kisebb energiatartalma miatt a nagy távolságra történő szállítás nem gazdaságos, ezért az erőművek közel vannak a lignitbányákhoz. A másik nagy különbség a szén és a lignit között, hogy a lignit külszíni fejtésű, ezért ritkábban történnek a munkahelyi balesetek.

Megújuló energiaforrás A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegház-hatás, levegőszennyezés, vízszennyezés. A szélenergia- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő villamos energiájának, üzemanyagának és vizének − a levegőből kondenzálva − a nagy részét. Nem csupán a globális felmelegedési válság, hanem a globális olajcsúcs miatt is szükségszerű a fosszilis energiahordozóktól való elhatárolódás. A legfontosabb megújuló energiaforrások: - napenergia (naperőmű), - napelem, - vízenergia (vízerőmű), - árapály-energia, - hullám energia, - szélenergia, - geotermikus energia, - biomassza, - bioetanol, - biodiesel.

Napelem A napelemek olyan szilárdtest eszközök, amelyek a fénysugárzás energiáját közvetlenül villamos energiává alakítják. Az energiaátalakítás alapja, hogy a fény elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít.

Napenergia A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Naperőművekben alakítják át a napenergiát elektromos árammá. Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása főképp napkollektorokkal történik. Ez az a berendezés, ami elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek.

Ózon Az ózon (O3) egy három oxigénatomból álló instabil molekula, amelyet Christian Friedrich Schönbein fedezett fel 1840-ben. Neve a görög „ozein”=„rossz szagot árasztó” szóból származik.

Forrás: wikipédia

ökológia – biológiai tudomány, amely azt vizsgálja, hogy melyek a növények, állatok és mikroorganizmusok populációira, társulásaira ill. az ökoszisztémákra ható kényszerfeltételek, és hogy e feltételek – beleértve az emberi hatásokat is - hogyan határozzák meg térbeli eloszlásukat, viselkedésüket, működésüket. Sok részterülete fejlődött ki, alapvető a populáció- és közösségi ökológia; objektum-centrikus pl. az agroökológia, az urbánökológia. Dinamikusan fejlődik a viselkedésökológia, az evolúciós ökológia, ezek a biológia más területeihez való kapcsolódást is szolgálják. A jelen nagy nemzetközi programjai a globális ökológia kiteljesülését segíti. A teoretikus ökológia nyelve a matematika, célja elvek, szabályok, törvényszerűségek kutatása és egységbe foglalása. Az ökológiai jelenségeket a nagy bonyolultság, a nagy térbeli és időbeli variabilitás jellemzi. A folyamatok egy része lassú (pl. növényi közösségek időbeni egymásrakövetkezése). Másik csoportjuk váratlan (pl. idegen fajok inváziója), olykor pedig alig észrevehető, apró változásokból tevődik össze. Mindezek hosszú időtartamú megfigyeléseket és sokszor költséges felszerelést igényelnek. Az ökológia a gyakorlat egyre több területén nélkülözhetetlen: víztisztítás, biológiai növényvédelem, mezőgazdasági és ipari ökotoxikológia, környezetminősítés, hatástanulmányok, földhasználati stratégia- ill. tájtervezés, ökológiai restauráció, természetközeli erdőgazdálkodás, stb. Korunk legnagyobb kihívását azonban a globális klímaváltozás jelenti.

Forrás:

http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/korny/okologia.htm

Összeállította: Fekete Gábor Utolsó frissítés: 2003. november 7.ˆ 2003. MTA

ökolábnyom a bioszféra éves megúluló képességét fejezi ki hektárban, föld vagy tengerfelszínben. megmutatja mekkora a természet azon területe, mely ahhoz szükséges, hogy újratermelje adott népesség erőforrás igényét adott évben.

Az ökolábnyom több részből tevődik össze. legismertebb része a Carbon lábnyom (Co2 elnyelő képesség értéke)

forrás: Kerekes Sándor, 2009